Munkahelymegtartó csomag, a turisztikai hozzájárulás elengedése

Ez a hetedik nap, amióta kihirdette a kormány a rendkívüli veszélyhelyzetet, és a járványügyi és egészségügyi kérdések mellett most már gazdasági döntéseket is hoztunk – mondta el a kormányülés után a miniszterelnök. Szavai szerint olyan kérdésekről tárgyaltak, amelyektől azt várják, hogy a döntéseikkel meg tudják védeni a munkahelyeket. Ezek csak az első legsürgetőbb intézkedések, melyeket majd újabbak követnek, ígérte a miniszterelnök.

Orbán Viktor bejelentései:

Magánszemélyek és vállalkozások mai napig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét az év végéig felfüggesztik.
A rövid lejáratú vállalkozási hitelek július 30-ig meghosszabbításra kerülnek.
A holnaptól (csütörtöktől) felvett új fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját, a THM-et a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékban maximalizálják.

Orbán Viktor kiemelte, hogy a gazdaság néhány szektora már most súlyos gondokkal küzd, velük folyamatosan egyeztettek, az első javaslataik meg is érkeztek. Súlyos gondokkal küzd a turizmus-vendéglátás, a szórakoztatóipar, a sport- és kulturális szolgáltatók, valamint a taxisok.

Ebben a körben:

A munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét teljes egészében elengedik.
A munkavállalók járulékát jelentősen csökkentik. Nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük és az egészségbiztosítás díja a törvényi minimumra csökken, mindez egyelőre június 30-ig érvényes.
A kata szerint adózó taxisok átalányadó-fizetési kötelezettségét június 30-ig elengedik.
Ezekben az ágazatokban a helyiségbérleti szerződéseket nem lehet felmondani és a bérleti díjakat nem lehet megemelni.
Június 30-ig a turizmusfejlesztési hozzájárulást sem kell megfizetni.

A kormányzati bejelentéseket szerda késő délután rendkívüli sajtótájékoztatón értékelte Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.

“50 nap alatt a mennyből a pokolba”

Paradox módon, éppen ezen a napon jött ki a KSH jelentése a januári turisztikai forgalomból, előrevetítve egy újabb rekordév ígéretét: az év első hónapjában 15%-kal nőtt a vendégforgalom, 17%-kal a külföldi vendégéjszakák száma, 22%-kal a brutttó szállásdíjbevétel, 16%-kal a vendéglátás adózott árbevétele – kezdte tájékoztatóját a vezérigazgató.

Aztán 50 nap alatt összeomlott a magyar turizmus, a mennyből a pokolba jutottunk – fogalmazott. Két héttel ezelőtt a szállodák foglaltsága még 75% volt, múlt hét hétfőn 35%, e hét kedden Budapesten már csak 11%, vidéken 15%, “jövő héten pedig megszűnik a turizmus” – mindez kiolvasható a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) rendszeréből, amely naprakészen szolgáltat adatokat a foglaltságról.

A forgalom drámai zuhanásának következményeként hétfőn bezárták az első szállodát, hétvégére a szállodák és a fürdők 75%-a, jövő hétre akár a 95%-a is becsukhat – prognosztizálta Guller Zoltán. A turisztikai infrastruktúra leállásával 400 ezer ember munkája forog veszélyben.

A legfontosabb cél: megmenteni a munkahelyeket

Ebben a helyzetben a két legfontosabb feladat a turizmus-vendéglátásban tevékenykedő vállalkozások életben tartása és az itteni munkahelyek megmentése. A szerdán bejelentett kormányzati intézkedéscsomag e két célt szolgálja – hangsúlyozta.

Felidézte: az ágazat által foglalkoztatott 400 ezer emberből 200 ezren a vendéglátásban, 100 ezren a rendezvény- és fesztiválszervezésben, 60 ezren a kereskedelmi szálláshelyeken, 40 ezren utazási irodákban dolgoznak, és további 100 ezer ember munkája közvetlenül kapcsolódik a turizmushoz, például a taxisoké és a személyszállítóké.

A kormány által bejelentett tőke- és kamatfizetési moratórium két oldalról is segíti a turizmust, nemcsak az alultőkésített, nagyon sok hitellel terhelt vállalkozások számára jelent fizetési könnyítést, de a szektorban dolgozók hiteltörlesztését is enyhíti.

A munkáltatói járulék elengedésének célja, hogy az ágazatban dolgozók döntő többsége megtarthassa a munkáját. Gazdasági számítások szerint ezzel a lépéssel egy vállalkozás bértömegállományának járulékterhei közel 30%-kal csökkennek, konkrét példaként elhangzott: a szállodaiparban átlagnak számító 341 ezer forintos szuper bruttó bérköltség (bruttó bér+munkáltatói járulék) esetében 103 ezer forintot enged el az állam.

Ez már olyan mértékű könnyítés, amivel a vállalkozások képesek lehetnek megtartani a munkahelyeket – ez nemcsak az MTÜ, hanem az öt nagy szakmai szervezet (MSZÉSZ, MUISZ, VIMOSZ, Mabeusz, MaReSz) véleménye is, amelyekkel közösen dolgozta ki az ügynökség a válságkezelő javaslatokat – tette hozzá a vezérigazgató.

Guller Zoltán nyomatékosan arra kéri a turisztikai vállalkozásokat, hogy ne küldjék el a munkavállalóikat, mert a helyzet normalizálódása után nem lesz kivel újjáépíteni a turizmust, ami az egész ágazat számára katasztrofális lehet.

A vezérigazgató abban bízik, hogy a koronavírus-járvány lecsengése után, a júliust és az augusztust még meg lehet menteni a belföldi turizmussal, de óva intett a túlzott optimizmustól. Ha jövő márciusra elérjük a 2019. márciusi forgalmat, akkor már elégedettek lehetünk, mondta, jelezve, hogy nagyon hosszú és nehéz út vezet az elmúlt tíz évben szárnyaló turizmus helyreállításához.